Okosóra, alvásapp, otthoni mérés – mit szabad elhinni?

DR. TÓTH ESZTER PHD · SZAKMAI BLOG

„Doktornő, az órám szerint rosszul alszom. Lehet, hogy alvási apnoém van?”

Egyre gyakrabban találkozom ezzel a kérdéssel a rendelésen.

A mai okosórák, okosgyűrűk, telefonos alkalmazások és egyéb otthoni eszközök elképesztő mennyiségű információt gyűjtenek az alvásunkról. Megmutatják, mennyit aludtunk, hányszor ébredtünk, hogyan változott a pulzusunk, mennyi volt a becsült REM- vagy mélyalvásunk, egyes készülékek pedig a horkolásról vagy az alvás alatti légzészavar lehetőségéről is adnak jelzést.

De mit szabad ezekből valóban elhinni?

Az okoseszköz nem orvos – de nem is haszontalan játék

Fontos különbséget tenni az egyes eszközök között.

Egy egyszerű alváskövető elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát próbálja megbecsülni mozgás, pulzus és egyéb érzékelők alapján. Ezek az adatok hasznosak lehetnek arra, hogy észrevegyünk egy mintázatot, de nem alkalmasak arra, hogy önmagukban diagnózist állítsunk fel.

Az eszközöket csoportosíthatjuk úgy is mint:

lakossági felhasználású
hybrid (fogyasztói/klinikai) felhasználású
klinikai vizsgálatokra alkalmazható (engedélyezett FDA, CE, evidencia vizsgálatokkal alátámasztott eszközök)
diagnosztikus célú
terápiás célú
hosszú távú moizorizálásra alkalmas

A szakmai ajánlások ma is azt hangsúlyozzák, hogy a fogyasztói alvástechnológia adatai nem helyettesítik a megfelelő orvosi kivizsgálást és a szükség esetén elvégzett alvásvizsgálatot. Ugyanakkor az ilyen adatok megfelelő klinikai környezetben hasznos kiegészítő információt jelenthetnek.

Vagyis nem az a kérdés, hogy az okosóra „igazat mond-e”. Hanem az, hogy az általa szolgáltatott adatot hogyan értelmezzük.

Miért lehet mégis nagyon fontos az otthoni mérés?

A tudatos felhasználók csoportjában megelőzés jelleggel adhat útmutatót.

Van azonban egy másik betegcsoport is.

Ők azok, akiknél már felmerül az alvási apnoe gyanúja: erősen horkolnak, éjszakai légzéskimaradást észlelnek náluk, reggel nehezen ébrednek, napközben fáradtabbak, romlik a koncentrációjuk vagy a teljesítőképességük, de nem tudják mi lehet a gond – náluk egy otthoni smart app vagy okosóra alkalmazása korán figyelmeztethet, hogy szakorvosi vizsgálatra kell menni, mert gond van.

Az alvás azonban nem minden éjszaka ugyanolyan.

Más lehet egy megszokott otthoni környezetben, mint egy vizsgálati helyiségben. Befolyásolhatja az eredményt a stressz, az előző napi fizikai vagy szellemi terhelés, az alkohol, a késői étkezés, az alvási pozíció, a megszokott lefekvési idő vagy akár az is, hogy valaki mennyire tudott természetesen aludni az adott éjszakán.

Ezért bizonyos esetekben érdemes nem egyetlen éjszakát nézni, hanem a mintázatot.

Egyetlen éjszaka vagy több hét?

A hosszabb otthoni adatgyűjtés egyik legnagyobb előnye éppen az lehet, hogy megmutatja:

mi történik velem általában?

Ha például több héten keresztül azt látjuk, hogy bizonyos napokon rendszeresen rosszabb az alvás, máskor pedig jelentősen jobb, az már egészen más kérdéseket vet fel.

Mi történt azokon a napokon?

Többet dolgoztam? Kevesebbet mozogtam? Később feküdtem le? Fogyasztottam alkoholt? Stresszesebb időszakban voltam? Beteg voltam? Megváltozott az alvási pozícióm?

Ezek az adatok önmagukban nem feltétlenül diagnosztizálnak betegséget, de segíthetnek megérteni a beteg alvását és azt, hogy mely tényezők befolyásolják.

És mi a helyzet az Apple, Garmin, Galaxy vagy Withings eszközökkel?

A technológia ezen a területen nagyon gyorsan fejlődik.

Ma már vannak olyan okosórák és alkalmazások, amelyek az alvási apnoe kockázatának felismerésére külön engedélyezett funkciókat kínálnak. Az FDA adatbázisában például szerepelnek olyan, vény nélkül használható eszközök, amelyek szoftveresen elemzett érzékelési adatok alapján az alvási apnoe kockázatára adnak jelzést. Ezek azonban kockázatértékelésre szolgálnak, nem önálló diagnózis felállítására. (pl. Samsumg: The Sleep Apnea Feature )

Az otthon, matrac alatt elhelyezhető Withings Sleep Analyzer például alvásidőt, horkolást és légzészavarokat is követ, és a gyártó szerint poliszomnográfiás adatokkal összevetve validálták. (Withings)

Azonban itt is fontos a megfelelő sorrend:

az eszköz adatot szolgáltat – az orvos pedig értelmezi azt.

És nem minden eszköz mér ugyanazt, nem ugyanazzal a pontossággal.

Dr. Tóth Eszter fül-orr-gégészeti vizsgálat közben

Én, mint specialista orvos mire használom ezeket az adatokat?

Elsősorban kiegészítő információként.

Ha egy beteg azt mondja, hogy „rosszul alszom”, érdemes megvizsgálni, mit jelent ez valójában, minőségben, mennyiségben, és néha én javaslom, hogy ennek pontosítására különböző applikációkkal próbáljon tesztelni egy időszakot (pl. Snorelab, Sleepcycle, vagy saját okosóra mérésekkel)

Ha pedig azt mondja, hogy „az órám szerint rosszul alszom”, akkor megnézzük, mit és hogyan mér az óra.

Különösen érdekes lehet, ha az adatok és a beteg panaszai nem egyeznek.

Például:

az óra rossz alvást jelez, miközben a beteg jól érzi magát;
a beteg kifejezetten fáradt, de az egyéjszakás hivatalos műszeres alvásvizsgálat nem mutat jelentős eltérést;
egy korábbi vizsgálat és a jelenlegi panaszok között nincs összhang;
vagy a tünetek csak bizonyos élethelyzetekben jelentkeznek.

Ilyenkor az adatok további gondolkodásra adnak lehetőséget.

Az egészségtudatosság egyik csapdája

Van azonban egy fontos veszélye is az okoseszközöknek.

Nem biztos, hogy attól alszunk jobban, hogy folyamatosan ellenőrizzük, hogyan alszunk.

Sőt, egyes embereknél éppen a túlzott mérés és az eredmények folyamatos figyelése okoz szorongást, ezt hívjuk orthosomniának.

Az orthosomnia a tökéletes vagy „helyes” alvás elérésére irányuló kényszeres, egészségtelen fixació, amelyet gyakran az okosórák és alvásfigyelő eszközök adatai váltanak ki. Ebben az esetben

egy ideig kerüljük az okoseszközök használatát
keressünk tudatosan stresszkezelő trainingeket (www.kudichmoni.hu)
illetve alváshigiéniás szokások rendszeresítésével növeljük az alvásminőséget

Ezért nem az a cél, hogy minden reggel egy újabb „alváspontszámot” kapjunk.

A cél az, hogy jobban megértsük a saját alvásunkat.

Figyeljük a trendeket, a változásokat, és mindenekelőtt azt, hogyan érezzük magunkat napközben.

Mert a jó alvás nem pusztán egy szám.

Mikor érdemes továbblépni?

Ha az otthoni adatok tartósan rossz alvásra, légzészavarra vagy alvási apnoe gyanújára utalnak, illetve ha a betegnek jellegzetes panaszai vannak – például hangos horkolás, légzéskimaradás, reggeli fejfájás, nehéz ébredés, nappali álmosság, koncentráció- vagy teljesítményromlás –, akkor érdemes orvosi kivizsgálás felé továbblépni.

Ugyanígy fontos a továbblépés akkor is, ha a beteg tünetei és az egyetlen vizsgálati eredmény között jelentős ellentmondás van.

Ilyenkor nem feltétlenül kell elvetni egyik-vagy másik mérési adatot, mert lehet, hogy éppen az ellentmondás a további kiegészítő vagy speciális vizsgálatokban válik értelemezhetővé.

A jövő: a folyamatos, természetes környezetben történő megfigyelés

Úgy gondolom, hogy az alvásdiagnosztika egyik fontos jövőbeli iránya az lesz, hogy ne csak egyetlen éjszaka „pillanatfelvételét” lássuk, hanem egyre többet tudjunk meg arról, hogyan alszik a beteg a saját, természetes környezetében, hosszabb időn keresztül.

Az okoseszközök ebben fontos szerepet kaphatnak, amiben az algoritmus és az orvosi gondolkodás nem egymás ellenfelei, hanem kiegészítői.

A technológia egyre több adatot adhat. A feladatunk pedig az lesz, hogy ezeket az adatokat a beteg tüneteivel, életmódjával, vizsgálati eredményeivel és az alvás valódi élettanával együtt értelmezzük.

Mert végső soron nem az a kérdés, hogy mit mond az óránk.

Hanem az, hogy mit mondanak együtt az adataink, a tüneteink és a szervezetünk.

Mit mutatnak valójában az alvásmérő eszközök?

Íme egy összefoglaló az okoseszközök értelmezéséhez:

Mit mér az eszköz?	Mire használható jól?	Mire nem elég önmagában?	Mit tegyünk vele?
Alvásidő	Alvási szokások, trendek követése	Nem mondja meg, hogy az alvás valóban pihentető volt-e	Jó trendkövetésre
Ébredések / alvás megszakítottsága	Az alvás folyamatosságának követése	Az eszköz nem minden ébredést érzékel pontosan	Trendként értékelhető
Pulzus alvás közben	Éjszakai változások, trendek megfigyelése	Önmagában nem diagnosztikus	Kiegészítő adat, felhívhatja a figyelmet alvászavarra
HRV	Regeneráció, stressz és terhelés változásának követése	Nagy egyéni és napi változékonyság; nem azonos az „alvásminőséggel”	Hosszabb távú trendként hasznos
REM / mélyalvás	Az alvás szerkezetének hozzávetőleges követése	Órából, mozgásból és pulzusból becsült érték; nem azonos a laboratóriumi EEG-méréssel	Óvatosan értelmezendő
Véroxigén / SpO₂	Tartósabb vagy ismétlődő éjszakai oxigénesések felismerésének támogatása	Mérési hiba, illeszkedés és technológiai különbségek befolyásolhatják; nem diagnózis	Gyanú esetén orvosi kivizsgálás szükséges
Horkolás	Horkolás jelenlétének és változásának követése	Nem mutatja meg önmagában, van-e alvási apnoe	Hasznos kiegészítő információ kezelések utánkövetésére is
„Légzészavar” / apnoe-riasztás	Felhívhatja a figyelmet alvás alatti légzészavar lehetőségére	Nem minden eszköz mér közvetlenül légáramlást, és nem minden légzészavart különít el	Jelzésként fontos, diagnózisként nem elegendő
Alvási pontszám	Saját alvási szokások hosszabb távú követése	Gyártónként eltérő algoritmus; nem orvosi diagnózis	Trendként használjuk, ne minősítésként
Több hét otthoni adat	Egyéni mintázatok, életmód és alvás kapcsolatának felismerése	Nem helyettesít minden esetben poligráfiát vagy poliszomnográfiát	Nagyon értékes kiegészítő információ lehet

Az okoseszközök legnagyobb értéke sokszor nem az, hogy egyetlen éjszakáról megmondják, „jól vagy rosszul aludtunk-e”, hanem az, hogy hosszabb időn keresztül megmutathatják a saját alvásunk mintázatait.

Kérdéseket vetettek fel az otthoni mérések?

Ha az okosóra, alvásapp vagy más otthoni mérés eredményeit szeretné orvosi szempontból is értelmezni, egy konzultáció során átbeszélhetjük, szükség van-e további kivizsgálásra.

Konzultáció egyeztetése

← ← Elolvasom az előző cikket Tovább a következő cikkre → →